Meghalt Fejtő Ferenc. Szép kort élt meg. Egy év és két hónap hiányzott ahhoz, hogy százesztendős legyen.
Az utolsó tagja volt egy nagy generációnak. Egy történelmet író generációnak, egy történelmet elszenvedett generációnak. Nagy utat járt be. Vidékről indult, tanulni akart, de rá már vonatkozott a numerus clausus tiltása. Nem lehetett az, ami szeretett volna lenni. Aztán megismerkedett a komlói bányászok nehéz életével. Apró lépésekkel indult el a baloldaliság felé. Útközben olyan emberekkel került kapcsolatba, mint a fiatal lázadó költő József Attila. Barátok lettek. Esküvői vacsoráján se volt más más csak a költő és barátnője Szántó Judit.
A költővel kommunistákká lettek, majd együtt fordítottak hátat a sztálinista valóságnak. A Horthy rendszer azoban addigra már megbélyegezte őt. Nem tanulhatott és nem taníthatott Magyarországon. Politikailag aktív maradt, de már a szociáldemokrata vonalon. Szerkeszetette a Szép Szót, de egyre kevesebb lett a levegő körülötte. Amikor arról írt, hogy a magyar parasztság elutasítja a náci ideológiát, akkor már menekülnie kellett.
Párizs lett a második hazája. Ott is magyar maradt és ott is csak a magyar közüggyel tudott foglalkozni. Fegyvert fogott, amikor a németek lerohanták Franciaországot. A második világháború után optimista volt, reménykedett a demokratikus kibontakozásban, azonban hamar rájött, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Antisztálinista szociáldemokrataként látta és fel is hívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon éppen olyan esztelen politikai tisztogatás folyik, mint a harmincas évek Szovjetuniójában.
Emigrációban maradt. Érezte a magyar közhangulatot. Megírta, hogy a szovjet érdekszférából való kikerülésünk után fel fognak erősödni Magyarországon az antiszemita, fasisztoid megnyilatkozások. Mégis hittel és szenvedéllyel küzdött azért, hogy Magyarországon demokrácia legyen. Védte az igaztalan rágalmaktól 1956-ot. Tiszta és őszinte forradalomnak tartotta, nem volt hajlandó elfogadni azt a nézetet, hogy Horthy csendőrei, az arisztokrácia és Mindszenthy állt a háttérben.
A rendszerváltás után is aktív közszereplő maradt az idősödő, de szellemileg az utolsó óráig friss és fiatalos Fejtő. Reményt látott a fiatal demokratákban, akik aktívan kivették a részüket a rendszerváltás munkájából, de fokozatosan fordult szembe velük, végül komoly bírálójukká vált.
Elment. Utolsó mohikán volt. Kitartott több emberöltőnyi ideig. Távol a hazától, de mindvégig magyarként, baloldali magyarként. Egy mozgalmas és hosszú élet után nyugodj békében Fejtő Ferenc!
