Vannak barátaim, jórészt liberálisok, akik másként látják a világot, mint én.
Egy közösségben voltunk, mégis valami volt, ami miatt nem indultunk egy irányba, amikor indultunk.
Most ők üdvözlik Orbán gárdapofozós szövegét és örülnek, hogy ezzel is bizonyította, hogy nem egy uccsó fasiszta.
Most azt mondhatnám, hogy buták. Nem teszem. Igazuk van. Nekik a bal sem jobb sokkal, mint a jobb. Sőt, liberális körökben azért az igazi ellenség a komcsi. Még Demszky is romantikus álmaiban azon révedezhet, milyen szép idők is voltak, amikor egyenként szedték ki a szocializmus falából a téglákat. (bárcsak a metrót is olyan egyszerű lenne építeni, mint a szocializmust rombolni).
Szóval nem haragszom a liberális barátokra. Egyszerűen másként látom a dolgot. Én azt gondolom, hogy Orbán jelenléte a közéletben az egyik központi elősegítője a nemzeti rasszizmusnak. Nem hiszek neki, ha isten héta mögött azt mondja, hogy lecsavarja a gárdásokat. Nem hiszek neki, mert a keblére ölelte az egyik főrasszistát, azaz amikor pofont kellett volna osztjon ő meleg ölelést adott.
